Sokkal jobban megugrott több élelmiszer ára is itthon, mint külföldön.
Egy euró árfolyama ezer forint – ez derül ki egy nemrég készült összehasonlításból. A magyar és a szlovákiai Tesco áruházak kínálatát vetette össze a Propeller egyik olvasója, akinek beküldött képe alapján az látszik, hogy a bevásárlólánc sajátmárkás tésztája félkilós kiszerelésben a szlovákiai áruházakban 99 eurócentbe, ugyanakkor Magyarországon 999 forintba, csaknem a két és félszeresébe kerül.
A hu.euronews.com a tojás árára keresett rá egy olyan kereskedelmi láncnál, amelynek Magyarországon és Németországban egyaránt vannak boltjai. Az Aldi Nordban tíz festett tojás ára 2,29, a ketreces tartásúé 1,99, a szabadtartásúé 2,29, a biotojásé pedig 3,29 euró. A magyarországi Aldiban az ársapka bevezetése miatt a tojás átmenetileg hiánycikké vált, és csak december 1-jétől volt kapható egyetlen fajta. Tíz farm tojás 1299 forintba került a cikk írásának pillanatában, ami csak azért lényeges, mert az elszabaduló infláció esetén az árak rövid idő alatt emelkedhetnek.
Az egykor agráriumáról híres Magyarországon tehát a hagyományos, 130 forintos tojás durván a felével többe kerül, mint az iparinak számító Németországban, ahol megközelítőleg 80 forint az ára. Ebben persze nem kis szerepet játszik a világviszonylatban is rekordmagas, 27 százalékos magyar áfa, a gyengülő forint, a nemzetközinél alacsonyabb hazai termelékenység és a sajátos itteni adó- és árpolitika.
Ugyanakkor a vásárlóerő-paritás alapján épp fordított az arány: tavaly ebben az összehasonlításban Németország több mint 56 százalékkal több terméket és szolgáltatást lehet vásárolni ugyanazért a pénzért, mint Magyarországon a KSH adatai szerint.
Magyarán: miközben Németországban többet keresnek, sok mindenért kevesebbet fizetnek.
Nemcsak a tészta és a tojás olcsóbb másutt. Nemrégiben sokkoló hírként hatott, hogy az alapvető élelmiszernek tartott kenyér egy év alatt az uniós átlag háromszorosával drágult Magyarországon. A nyáron, augusztusban Magyarországon a kenyér 65,5 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az uniós kenyérinfláció 18 százalékos volt, míg Franciaországban – a bagett őshazájában – a termék 8,2 százalékkal került többe, mint 2021 augusztusában.
Árnövekedést váltott ki a gabona ára, az orosz és az ukrán gabonaexport megdrágulása, nem utolsósorban pedig a rezsicsökkentés részbeni eltörlése. A pékeknek ugyanis nagy a villamosenergia-igénye, a világpiaci energiaárak emelkedése pedig – a gyengülő forint miatt – fokozottan érzékelhető a magyar vállalatoknál. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Magyarországon eltörölték a céges autók benzinársapkáját. A pékségek szállítási költségei drasztikusan megnőttek, és kénytelenek voltak beépíteni a kenyér árába – mondta a gazdasági szakértő.
A drágulással beigazolódott, hogy „az euró-árfolyam rendkívüli mértékben hatással van az életünkre, az árak kapcsán. Az Eurostat ezeket az árakat például euróban számolja ki, így a rendkívül gyenge magyar valuta erősen rányomja bélyegét azokra az árakra, amikkel a boltban találkozhatunk. Ez pedig főleg azoknál (de nem csak kizárólag) a termékeknél jelenik meg, amiket jobbára importálunk az országban” – állapította meg a Pénzcentrum elemzője.
További részletek az inflációról és a forint árfolyamával kapcsolatban a hu.euronews.com cikkében.
